10.fejezet

A panzió felé vezető úton néma csönd uralkodott a kocsiban. Néha Bella megtörte,ahogyan nagyokat sóhajtva arrébb mocorgott az ülésben,de különben egyikük sem szólalt meg.
Jasper gondolatait már a vadászat töltötte ki,amit megejt,mihelyt felhordták azt a rengeteg holmit,amit összevásároltak. Ugyan érzékelte,hogy sógornője feszültebb lett,mint volt. De egyrészt ezt betudta a pláza okozta fáradtságnak,másrészt sokkal jobban lefoglalta,hogy visszaszorítsa a szomját.
Bella semmire sem figyelt,mióta kijött a boltból,kis híján elsétált még az autó mellett is. Az agya egy részében ott motoszkált,hogy igen,ez bizony igaz. De a racionálisabb része - már amennyire egy ilyen élettel rendelkező nőnek van - azt diktálta,hogy teljességgel lehetetlen. Az egyedüli férfi,akivel valaha is együtt volt,az a férje. Edward pedig egy 110 éves vámpír. A vámpíroknak nem lehet gyerekük,ez 100 százalék,különben a Cullen feleségek már mind több tucatnak lennének boldog anyáik. Ebből pedig következik,hogy ő bizony nem lehet terhes!
Soha eszébe sem jutott volna olyat feltételezni,hogy az a rengeteg tünet egy gyerek miatt van. De mikor meglátta a boltban a tamponokat,kőszikla módjára csapta fejbe a felismerés,hogy kimaradt a menzesze.
De hiszen kimaradhat a stressz miatt is. Vagy legalábbis az egyik órán mintha erről beszéltek volna,hogy egy csomó dolog okozhat késést. És azért valljuk be,az utóbbi időszak nem volt épp egy wellness hétvége. Most már bánta,hogy nem figyelt oda jobban az órán,de hát neki az első pillanattól kezdve pontosan beállt a havi vérzése,nem volt érdekelt a témában. Szeretett volna többet tudni a dologról,kecsegtető magyarázatnak tűnt - és épeszűnek.
Viszont minden passzolna egy terhességhez. De ő egyszerűen nem eshetett teherbe! Fizikailag képtelenség!
A szálláshely előtere kongott az ürességtől,mikor visszaértek. Kétszer is fordultak,hogy a holmijuk felkerüljön a szobájukba. És Bellára várt,hogy mindezt utaztathatóvá varázsolja estére. Ugyanis sógorának tíz perc múlva már csak hűlt helyét találta,ahogy megmosakodott. Igaz,szólt,hogy el kell mennie vadászni,de a nő elvárta volna,hogy legalább köszönjön,mikor elindul. Na mindegy. Kisebb gondja is nagyobb ennél. És egyébként is. Egy szava sem lehet azok után,hogy Jasper egy kész vagyont költött rá.
Először is munkának látott. Kiszórta az ágyára a ruhákat. Kezdetnek szétválogatta,hogy melyik kié,majd a két kupacot több apróra bontotta a ruhák milyensége alapján. Aztán letépte róluk az árcédulákat és összehajtogatta a darabokat. Mindezzel csupán egy gond volt : hogy csak a kezeit foglalta le,a gondolatai viszont szabadon csapongtak. Állandóan ugyanaz. Hogyan? Biztosan ez vagy valami más a baja? Hogy lehetséges? Ha más,miért érzi azt,amit? Hogy eshetett teherbe?
Folyamatosan levetült a kép a szemei előtt,ahogyan a boltban a hasára simította a kezét,s mintha megmozdult volna benne valami. Valahol mélyen úgy érezte már korábban is tudta,hogy Edward gyermekét hordja a szíve alatt. Csak ez máig egyáltalán nem tudatosult benne. Az a sok álom... Ezek lettek volna a jelzések?
De hát a jó édes istenit! Nem lehet várandós! Edward nem tud gyereket csinálni,ő egy VÁMPÍR! 110 éves!
És ha mégis? Hallott már az ötödik 'x' - en túli apukákról. Talán csak a vámpírnők meddők.
Viszont még egyáltalán nem biztos,hogy terhes. Elég zűrös volt az utóbbi időben az élete ahhoz,hogy összezavarodjon a szervezete. És még valószínűbb,hogy csak beképzeli az egészet. Ahhoz,hogy ilyen tüneteket produkáljon,nem tudja biztosan,de legalább két - három hónaposnak kéne lennie,az meg azért tényleg lehetetlen. Talán csak az elméje szórakozik,hiszen bármennyire is úgy érzi,hogy nem akar gyereket,attól még nő,és az esküvő után általában a gyerekvállalás szokott következni.
Miután a bőröndök megpakolva terpeszkedtek a szőnyegen,néhány ruhával és a tisztálkodási csomagjával bevonult a fürdőbe. Hét óra volt még csak,úgyhogy megengedte a vizet és nyomott némi habfürdőt is a kádba. Az előbb már áttanulmányozta a hajbemosófesték leírását,azt fürdés után szerette volna elintézni. És volt ennél sürgetőbb dolga is.
A táskából előhúzott egy dobozt. Remegő kezekkel bontotta ki. Még csak ránézni sem mert a pálcikára. Előbb a használati utasítást tanulmányozta át,közben elzárta a vizet. Kis híján beleejtette a fürdővízbe a tesztet,mikor kézbe vette.
Amikor a boltban átfutott az agyán a lehetőség,visszafordult terhességi tesztet venni. Azonban egyáltalán nem volt biztos abban,hogy ez nála is használható - e. Mégiscsak egy vámpír az apa. Fogalma sem volt,hogy ez mennyire befolyásolja a dolgokat,mennyire különbözik a sima emberi terhességektől? Már ha egyáltalán terhes.
Miközben kivárta a teszt hatóidejét,fel s alá sétált a parányi helyiségben. Percenként megnézte a vizét,de az még nem indult hűlésnek,a gőze pedig megtöltötte a fürdőszobát. Ismét kirobogott,hogy leellenőrizze az időt,de a falióra szerint még mindig nem telt el az öt perc. Pedig ő úgy érezte magát,mintha legalább egy órája csak várna. Ismét körözésnek indult,ezúttal a szobában. Ablaktól ajtóig. Ablak. Ajtó. Ablak. Ajtó. Ablak. Ajtó.
Egyszer csak megtorpant és a tükörképére meredt. A szekrényajtóra erősített tükör előtt állt. Felhúzta a pulcsiját és a pólóját. A tenyerét rátapasztotta a hasára. Megint érezte a görcsöt és a mozgást is. Oké,kezd becsavarodni. Vagy már meg is tette! Nincs egy hónapja,hogy összeházasodtak. Ha gyereket vár is,még csak egy borsónyi valami. Nem képes mozogni.
Oldalt fordult. Most komolyan nőtt a hasa? Ez már vicc. Körülbelül két hetesen még csak sejtenie sem lehetne. Nem érezni és látni!
- Hülye,hülye,hülye! Verd már ki a fejedből,egyszerűen csak összezavart ez az egész,nem vagy terhes! - tromfolta le Bella saját magát.
Lehunyta a szemét,s az orrnyergét kezdte masszírozni. Mély levegő. Kifúj. Nem kell ide még egy pánikroham is. De jó lenne most,ha itt lenne Jasper egy jó adag nyugalommal. De tényleg. Mi tart neki ilyen sokáig?